Hello újra!

Többen, többször is kérdeztétek, hogy miért nem írtam bejegyzést az elmúlt több mint 1 hónapban. A válasz pedig az, hogy megfogadtam a legutóbbi bejegyzésemnél magamnak, csak és kizárólag Április 20.-a után fogok újra írni az eredményt követően. Addig is csak annyit tudtam tenni, hogy egy kicsit mégjobban és mégtöbbet dolgoztam mint eddig.

Minden követelmény, elvárás megvolt szerencsére, úgyhogy tisztának tűnt a dolog és megmondom őszintén én is nagy önbizalommal vártam az estét. Nem nagyon izgultam, mivel tudtam, ha izgulok nem lesz nagyobb az esélyem.

Viszont Április 19.-e elég furcsán alakult. Ugyanis este épp egy beszélgetésben voltam egy otthoni barátommal, amikor csak úgy, fél11-kor gondoltam "áhh megnézem már, hogy akkor mennyi most az idő Újzélandon". Meglepetésemre (és utólag elgondolkozva rajta, tisztának kellett volna lennie), hogy ami itt 19.-e este fél 11, az ott 20.-a délelőtt fél 10. Eredetileg a terv az volt, hogy az egyik angol barátomnál egy sör mellett az Ő segítségével megcsináljuk a jelentkezést(nem bízva a véletlenre, ha netán lesz olyan kérdés, amit nem értek). Viszont úgy tűnt, hogy egy nappal túl lőttünk a dátumon, úgyhogy egyedül voltam, vagyis az egyik legjobb barátom, (mint mindig) mellettem volt pont jókor, úgyhogy volt segítség.

Fél órám volt mindent előkészíteni, kideríteni hogy pontosan mit hogyan is kell csinálni, úgyhogy akkor már elkezdődött az izgulás. De minden természetesen jól ment. Most pedig leírom pontosan, hogy percről percre hogy alakult az este.

Keződőtt 22.59-kor
Ebben az időpontban már mindent tudtam. Tudtam, hogy mit hogy kell csinálni és meg is próbáltam elkezdeni a jelentkezést, viszont ledobott a rendszerük.

23.00
Talán nem telt el 5 másodperc és én már fent is voltam a rendszben.

23.00-23.15
Végig mentem az összes kérdőíven, válaszoltam az összes kérdésre remélhetőleg jól. Majd óra 15-kor mutatta a rendszer, hogy 2 kérdőívben van hibám. Úgy gondoltam, hogy "ohh még időben is jók vagyunk, gyerünk mááár!!" 

Majd 23.17-re mindent kijavítva kész voltam a jelentkezésemmel. Mivel olvastam, hogy a tavalyi évben 30 perc alatt fogyott el a 100 hely, ebből kiindulva úgy gondoltam, hogy mindenképp meg kell lennie, tehát tovább küldtem.

Viszont, sajnos a tavalyi 30 perc után, idén nagy bánatomra 17 perc is sok volt. Nem lett meg a vízum. Most mondjam azt hogy szomorú vagyok? Az igazat megvallva vegyes érzelmek kerülgetnek. Tudtam hogy benne van a pakliban és már felkészítettem a lelkem arra, hogy ha nem 1 év, akkor 3 hónap. Úgyhogy a szüleim nagy örömére csak 3 hónappal tovább leszek távol tőlük.

Az élet igazából csak most kezdődik számomra a felkészüléssel, illetve a felszerelések beszerzésével és tesztelésével, amit elvileg már a jövőhéten el is kezdek egy önkéntes hegyimentővel.

Köszönöm mindenkinek a szurkolást és a szép szavakat!

Mély tisztelettel, Sanka